Milyen kockázatokkal jár, ha a munkaadó „influencerként” használja a munkavállalóit?

Amikor egy munkavállaló a közösségi oldalon posztol valamit a cégről, ahol dolgozik, az nem csak előnyökkel járhat az érintett vállalkozást számára, hanem egyúttal bizonyos kockázatokat is rejthet magában.

#bestjobever #jointheteam #bestteam #dreamjob

Valószínűleg már láttál olyan bejegyzéseket az ismerőseid hírfolyamában, amikről rögtön tudtad, hogy azok bizony a munkájukhoz kapcsolódnak. Ha egy munkavállalónak sok ismerőse, követője van (azaz kiterjedt közösségi média jelenléte), akkor egyes munkáltatók fontolóra vehetik, hogy ezt a saját szervezetük előnyére fordítják. De vajon milyen kockázatot rejt a munkaadók számára a "munkavállaló influencer" használata?

Influencernek nevezik azokat, akik a közösségi médián keresztül ajánlanak termékeket és/vagy szolgáltatásokat, illetve arra sarkallnak, buzdítanak, hogy megvásároljuk azokat.

Az emberek először az embereket követik, csak azután a márkát.

Sok alkalmazott rendszeresen tesz fel bejegyzéseket a munkáltatója termékeiről, ajánlatairól a különféle közösségi oldalakon. Ők nem feltétlenül úgynevezett vállalati influencerek (azaz olyan alkalmazottak, akiknek a közösségi média profilja a társaság számára végzett munkán alapszik) követők ezreivel. Még a kevés követőjű "mikro influencerek" (akik csak a saját ismeretségi körükben hirdetnek) is nagyon hatékonyak lehetnek, különösen a munkaerő-felvétel során.

A munkavállalók influencerként történő használata számos előnnyel jár a munkaadók számára, a munkáltató ugyanis kifejezetten hiteles módon jeleníthető meg személyes referencia útján. Ez egyfajta pozitív megítélést biztosít, ráadásul a marketing és a toborzási költség is csökkenthető, ha a dolgozók saját maguk is támogatják a toborzást és a hirdetéseket.

Milyen kockázatokkal jár az alkalmazottak influencerként való használata?

Bizonyára többen olvasták vagy hallották arról, hogy egyes közéleti szereplőket megvádoltak rejtett hirdetéssel, mert nem tüntették fel, hogy a bejegyzéseik valójában reklámok, fizetett/szponzori hirdetések voltak.

Ez a veszély nem zárható ki a munkavállalók esetén sem, mivel ők sem fogják valószínűleg feltüntetni/megjelölni, hogy a munkáltatójukat reklámozzák. 

Fontos tudni, hogy maga a hirdetés, a reklámozás önmagában még nem valósít meg tisztességtelen piaci magatartást, azonban, ha egy árut vagy a nyújtott szolgáltatást a valóságnál sokkal kedvezőbben tüntetnek fel a fogyasztók előtt, akkor azzal tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósítanak meg. Ha az influencerek által megjelenített tartalmakból nem derül ki egyértelműen, hogy az a saját, személyes véleményüket tükrözi vagy pedig reklám céljából teszik fel, akkor az ismerősök és követők nem tudják eldönteni, hogy az adott bejegyzés támogatott-e vagy sem, illetve azt, hogy reklámnak minősül-e vagy sem.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) alapján tisztességtelen kereskedelmi eljárásnak minősül, ha egy influencer a közösségi oldalán úgy népszerűsít egy terméket és/vagy szolgáltatást, hogy a bejegyzésből nem derül ki egyértelműen a fogyasztók számára, hogy ezért ellenszolgáltatást kapott. Amennyiben a bejegyzés nincs megjelölve, akkor azzal tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, azon belül is "szerkesztői tartalomnak álcázott reklámot" valósít meg. 

Tehát ha a bejegyzésnek van kereskedelmi/üzleti oka vagy háttere, azt világosan meg kell határozni a bejegyzésben és reklámként kell megjelölni. 

Ráadásul a jogi kockázatok mellett fennáll annak a veszélye is, hogy a munkavállalók befolyásolják az ismerősöket, a követőket és ez problémákat okoz(hat) a munkáltató számára. Ugyanis a közösségi média nagy teret ad a kommunikációnak és ha egy "véleményvezér" politikailag helytelen vagy etikailag nem megfelelő tartalmat terjeszt, akkor arra a követői azonnal reagálnak és egy különösen nagy hiba, rossz megjegyzés könnyen átkerülhet a sajtóba (lásd kortárs fitneszguru, üzletember és Facebook-sztár: "A citrom a kemoterápiánál és a gyógyszereknél tízezerszer erősebb rákellenes szer.") Az ilyen botrány következményekkel járhat az influencerrel üzleti kapcsolatban álló vállalkozások számára is és valódi PR-katasztrófát jelenthet.

Az Fttv. 9. § (1) bekezdésében leszögezi, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért azt a vállalkozást kell felelősségre vonni, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru és/vagy szolgáltatás promóciója, értékesítése közvetlenül érdekében áll.

Az Fttv. alapján a közzétett tartalommal kapcsolatban a felelősség megállapításának alapja az "érdek-elv", ami azt jelenti, hogy azon vállalkozások felelőssége állapítható meg elsődlegesen, amelyeknek a népszerűsített termék értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. Viszont ahhoz, hogy fennálljon a közvetlen érdekeltség követelménye, nem elegendő önmagában az a tény, hogy a vállalkozásnak anyagi érdekeltsége fűződjön a népszerűsített termékhez, hanem az is szükséges, hogy az adott vállalkozásnál a termék értékesítése vagy egyéb érdekeltséget megalapozó tényező és az adott kereskedelmi gyakorlat között okozati kapcsolat is megállapítható legyen.

A közvetlen érdekeltség megállapításához nem feltétlenül szükséges a termék és/vagy szolgáltatás azonnali eladása, hanem már azzal is fennáll a közvetlen érdekeltség, amennyiben az adott termék és/vagy szolgáltatás által a fogyasztók tudomására jutnak a későbbi értékesítést lehetővé tevő, illetve azt megkönnyítő adatok.

Amennyiben a vállalkozás magatartása jogsértőnek minősül, akkor a GVH versenyfelügyeleti eljárás keretében kivizsgálja az ügyet és jogsértés megállapítása esetén elmarasztalja az adott vállalkozást, bírságot szab ki és ez jellemzően negatívan hat a vállalkozás megítélésére. 

Hogyan lehet megakadályozni a munkáltató felelősségvállalását?

Elengedhetetlen a megelőzés a kockázatok minimalizálásában. Ez többek közt azt jelenti, hogy a munkavállalókat világos iránymutatásokkal kell ellátni, amely egyúttal megkönnyíti a kötelességszegések szankcionálását is. Elkerülhetők a rejtett hirdetések és megelőzhető, hogy a munkavállaló azt a benyomást keltse, hogy a vállalkozás nevében formál véleményt.

A munkaadóknak érdemes előre meghatározniuk a munkavállalók befolyásolóként való felhasználásának kockázatait és kidolgozniuk a közösségi média kezelésére vonatkozó stratégiát. Ez lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy influencerként célozzák meg a munkavállalókat és felhasználják elérhetőségüket, ugyanakkor tudatosítsák a munkavállalókban a befolyásolóként vállalt felelősségüket és megelőzzék az esetleges káros viselkedést.