A vezetés kihívásainak felismerése

A vezetés folyamatosan kihívások elé állítja a vezetőt és a képességeit. Ezek a kihívások arra ösztönöznek, hogy próbára tegyük magunkat és megmutassuk, hogy meg tudunk valósítani valamit, ami nehéznek vagy akár lehetetlennek tűnik.

A vezetés kihívásai valójában háromfélék: emberekből és helyzetekből, magából a vezetőből, illetve a vezetői szerep jellegéből fakadóak.

Szinte lehetetlen elképzelni olyan helyzetet, amikor egy vezetőnek ne kellene megbirkóznia a külső kihívásokkal. Egy szervezetben gyakran felütik a fejüket olyan kérdések, mint a finanszírozás, (egyéb) források hiánya vagy a szervezeten belüli interperszonális problémák. A világ társadalmi, gazdasági és politikai erői is hatással lehetnek a szervezetre.

Bizonyos mértékig minden vezető mércéje az, hogy mennyire tud megbirkózni a folyamatos egymást követő kihívásokkal, kisebb bosszúságokkal, amelyek veszélyeztetik küldetését. Ha képes megoldani a problémákat, kihasználni a lehetőségeket és a konfliktusokat higgadt légkörben és minimális felhajtással megoldani, akkor a külső problémák nagy részét aligha veszi észre más. Viszont, ha a vezető nem kezeli jól a külső kihívásokat, valószínűleg a szervezet sem fogja. Mindannyian láttunk már erre példát olyan szervezeteknél, ahol az igazgatótól a gondnokig mindenki állandóan aggódik és suttogva adják át egymásnak a híreket. Amikor az emberek úgy érzik, hogy a vezetők stresszesek vagy bizonytalanok, akkor ők maguk is stresszessé vagy bizonytalanokká válnak és a napi feladat helyett a problémákra és a környezetre fókuszálnak.

Miközben a vezetés lehetőséget kínál arra, hogy a legjobbat mutassuk magunkról, egyúttal feltárja korlátjainkat is. Félelem, önbizalomhiány, bizonytalanság, türelmetlenség, ezek mind a vezetés gátjai lehetnek. Ugyanakkor ezek felismerése és leküzdése nagyszerűvé tehet bármilyen vezetőt.

Az embereknek, de különösen azoknak, akik vezetőként tekintenek magukra, gyakran nagyon nehéz beismerniük, hogy lehetnek olyan személyiségjegyeik vagy személyes jellemzőik, amelyek akadályozzák céljaik elérését. A jó vezetés része, hogy megtanuljuk elfogadni ezeknek a tulajdonságoknak a valóságát és azon dolgozzunk, hogy ezeket pozitív irányba megváltoztassuk.

Néha, ami elsőre könnyűnek tűnik, az valójában kihívást jelent. A rendkívül határozott vezető elidegenítheti követőit, ha soha nem konzultál velük, vagy következetesen figyelmen kívül hagyja a tanácsaikat. Előfordulhat, hogy az a vezető, aki nagyszerűen fejleszti kapcsolatait a szervezetben, nem tudja elmondania az alkalmazottjának, hogy nem végzi jól a munkáját.

Néhány jellemző kétélű lehet, azaz bizonyos körülmények között pozitív, más esetekben negatív. Az igazi kihívás abban rejlik, hogy ismerjük a különbséget és ennek megfelelően alakítsuk viselkedésünket.

Az igazi vezetés nagy követelményeket támaszt az emberekkel szemben. A vezető felelős a csoport jövőképéért és küldetéséért, a határidők betartásáért. Ugyan bizonyos feladatok és a felelősség megoszthatók, de a legtöbb szervezetben egy személy viseli a teher legnagyobb részét.

A vezetőknek motiválniuk kell magukat és nem csak a látszat kedvéért, hanem valóban lelkesedniük kell azért, amit csinálnak. Tisztában kell lenniük azzal, hogy magatartásukkal másokat is motiválnak és kiszolgálják mindazt, ami ezzel jár. Más szóval, folyamatosan vezetőknek kell lenniük.

MIKOR A LEGNYILVÁNVALÓBBAK A VEZETÉS KIHÍVÁSAI?

Az egyik kézenfekvő - és helyes - válasz erre a kérdésre mindig, de azért általában akkor a legnehezebb, ha a helyzet változó vagy instabil. Ha egy csoport jól teljesít, akkor senki sem veszi észre, amit a vezető csinál, de ha valami váratlan történik, akkor bizony a hibákra, hiányosságokra és problémákra is nyíltan felfigyel mindenki és elvárják a vezetőtől, hogy azonnal gondoskodjon a megoldásról.

Azonban van néhány különleges alkalom, amikor a kihívások szembetűnőek:

Amikor valami új kezdődik. Amikor valaki bármilyen új feladatba kezd, valami mást próbál ki egy régóta futó programban, kezdeményezésének egy másik szakaszába lép, vagy új alkalmazottat vesz fel, igazából senki sem tudja biztosan, mi fog történni. Korábbi rendszerek és kapcsolatok is tönkremehetnek és gyakran vezetés kérdése, hogy az új helyzet sikeres lesz-e vagy sem.

Amikor valaminek vége szakad. Gyakran egy adott feladat vagy projekt végén - vagy bármikor, amikor valami a végéhez közeledik, és a dolgok értelemszerűen megváltozni készülnek - a helyzet és a körülmények nehézzé válnak. Ennek oka lehet, hogy nagy erőfeszítéseket kell tenni a befejezéshez, vagy azért, mert nehéz megmondani mi következik, vagy azért, mert egy szorosan összetartozó csoport felbomlik. Bármi legyen is az ok, gyakran vezetői készségekre van szükség ahhoz, hogy a projekt sikeresen záruljon és mindenki tovább lépjen a következő szakaszba, bármi legyen is az.

Amikor nehéz idők járnak. Ha nincs elég forrás vagy például egy szervezetet nyilvánosan kritizálnak, akkor a vezetőjének általában meg kell próbálnia valamilyen módon megoldani a problémát: kiadásokat kell csökkenteni, a támadásokat el kell hárítani. A vezetőket a nehéz idők próbára teszik.

Az átmeneti időszakok során. Számos jele van annak, hogy egy szervezet átalakulóban van. Előfordulhat, hogy egy lazán szervezett kollektívából sokkal formálisabb szervezet lesz. Lehet, hogy elveszít néhány kulcsfontosságú embert vagy épp változóban van a felsővezetés. Az egyik legnehezebb feladat, amellyel egy vezetőnek szembe kell néznie, hogy megpróbálja stabilan tartani a csoportot a változások időszakában is.

Vezetőnek lenni önmagában is kihívás, minden vezetői szerep sajátos kihívásokkal jár és maga a vezetői pozíció is egyedi igényeket támaszt. A vezetőkre tekintélyes figuraként, megmentőként, elromlott dolgok helyreállítóiként, spirituális vezetőként, mentorként, modellként, inspirálóként, tanítóként tekinthetünk... attól függ kinek a szemszögéből nézzük őket.

A vezetés kihívásai folyamatosak és naponta jelentkeznek. Ha azonban időben felismerjük őket, felkészíthetjük magunkat arra, hogy szükség esetén sikeresen megbirkózzunk velük.